Jednogrbna kamila (lat. Camelus dromedarius) je velika životinja iz reda papkara koja naseljava severnu i istočnu Afriku i Bliski istok. Jedina populacija koja živi izvan prirodnog staništa je ona u Australiji koju su uveli ljudi oko 1840. godine sa Kanarskih ostrva. Takođe su uvedene u Namibiju.
Osobine:
Jednogrbe kamile su prepoznatljive po dugom, krivom vratu i pre svega po jednoj grbi. Grba je izgrađena od masti spojenim za vezivno tkivo, predstavljajući zalihu hranljivih materija u vreme oskudice. Veličina grbe zavisi od ishranjenosti životinje, a za vreme izgladnelosti postaje manja, više nagnuta na jednu stranu. Kamilje usne su odebljane kako bi se lakše hranile žilavim, bodljikavim biljem. Dlaka je najčešće peščano braon boje, iako boja može da varira od skoro crne do bele. Dlaka na grbi, vratu i ramenima je duža i tamnija. Stopala su prilagođena kretanju po pesku i lako se mogu povrediti na oštrom kamenju i neprimerna su za kretanje po blatnjavom i klizavom terenu.
Razmnožavanje:
Tokom sezone parenja, mužjaci se takmiče međusobno pokretanjem glave i vrata na različite načine. Za vreme sukoba, mužjaci nastoje da ujedu jedni druge za noge i glavu. Kopulacija prosečno traje od 11 do 15 minuta. Ženke su polno zrele sa tri godina, dok su spremne za parenje sa 4-5 godina. Kod mužjaka, puna seksualna zrelost se stiče sa 6 godina. Parenje se odvija u zimu preklapajući se sa kišnom sezonom, ali sve zavisi od mesta staništa geografskog položaja. Trudnoća traje 15 meseci posle koje se rađa jedno tele. Telad su sposobna da se sama slobodno kreću nakon prvog dana. Materinska briga, uključujući dojenje, traje 1-2 godine.
egypúpú teve
Az egypúpú teve (Camelus dromedarius) vagy dromedár egy háziasított teveféle. Rokonával, az eredetileg Közép-Ázsiában elterjedt kétpúpú tevével szemben a hátán egy púp magasodik.
A teve háziasítása
Az egypúpú teve eredetileg az Arab-félsziget, Dél-Ázsia és Törökország sivatagainak, félsivatagainak és száraz pusztaságainak volt lakója. Háziasításának első bizonyítékai mintegy 4000 évesek, és Abu-Dzabi mellett egy szigeten bukkantak rájuk – a teve ideje azonban csak később jött el. Háziasítása az arabok történetének fontos állomása volt, mert a mostoha körülményeket jól bíró állat kiváló nyersanyagforrásnak és teherhordónak bizonyult. Az arabság a háziasított tevék elterjedésének köszönhetően törhetett ki izolációjából, és juthatott el a Közel-Kelet fejlett, északabbra fekvő civilizációinak határaihoz: Szíria, Palesztina és Mezopotámia vidékére.
Megjelenése
Az egypúpú tevék marmagassága kb. 1,8–2,1 méter, testhossza 250-350 centiméter (átlagosan mintegy 300 centiméter), farokhossza 50 centiméter, testtömegük 300–726 kilogramm között mozoghat. A két nem meglehetősen hasonló, bár a csődörök némileg nagyobbak. Nyakuk hosszú, a hátukon látható púp felhalmozott zsírt tartalmaz. Finom, gyapjas szőr borítja az állat fejét, torkát és nyakát, illetve a púpját; védelmet nyújt számára a perzselő nap sugaraival szemben. Lába hosszú és kecses, könyökén és térdén jól kivehető párnák védik a „letérdeplő” állatot. Minden egyes végtag két hatalmas, bőrkeményedéses lábujjban végződik.