Bengalski tigar
je podvrsta tigra koji živi u Bangladešu i indijskoj državi Zapadni Bengal, ali se može naći i u monsunskim šumama Butana, Burme, Nepala i Kine. Njegovo krzno je narandžasto-smeđe boje sa crnim prugama.
Fizičke osobine:
Mužjaci bengalskog tigra su dugi od 2,7 m do 3,1 m i teški su od 150 do 220 kg. Maksimalna dužina njihove lobanje od 329 mm do 378 mm. Prosečni mužjak tigra je dug oko 2,9 m i težak oko 190 kg.
Ženke bengalskog tigra su duge od 2,4 m do 2,65 m i teži od 100 do 150 kg. Maksimalna dužina lobanje ženki je od 275 mm do 311 mm. Prosečna ženka bengalskog tigra je duga 2,5 m i teška je 130 kg.
Bengalski tigrovi imaju najduže očnjake od svih mačaka, otprilike 10,16 cm kod velikih primeraka.
Ishrana i lov:
Teritorija na kojoj lovi jedan tigar može da bude veća od 30 km² za jednog mužjaka. Tigrovi love pre svega noću, plen napadaju sa strane ili od pozadi. Najčešće napadaju mlade i stare životinje koje pružaju manji otpor. Manje životinje ubijaju tako što ih ujedaju za vrat, a veće tako što ih ujedaju za grlo i guše ih. Njihovi glavni plenovi su divlje svinje, goveda i više vrsta jelena. Njihovi plenovi variraju od 30 do 300 kg.
Razmnožavanje:
Bengalski tigrovi se najčešće razmnožavaju u proleće. Mužjak napušta svoju teritoriju i odlazi u teritoriju susedne ženke. Tokom tog perioda ženka je plodna samo tri do sedam dana. Posle parenja mužjak se vraća na svoju teritoriju i ne učestvuje u uzgajanju mladih. Petnaest nedelja kasnije ženka donosi na svet dva do četiri mladunčeta koji su slepi tokom prvih deset dana. Majka ih doji prvih osam nedelja, a zatim im donosi manje životinje da jedu. Sa šest meseci ona ih ostavlja same po nekoliko dana dok lovi, a kada malo porastu vodi ih sa sobom. Sa jedanaest meseci mogu sami da love, a sa šesnaest meseci su dovoljno jaki da bi napadali veće životinje. Mladi tigrovi ostaju sa svojom majkom dve do tri godine, dok ona ne postane ponovo spremna da se pari.
1904. populacija bengalskih tigrova je iznosila 40.000 do 50.000 jedinki. 1972. njihov broj je pao na 1.850. Zahvaljujući programu za zaštitu, njihov broj se popeo na 4.000 1984. 2005. njihov broj je iznosio 4.580; od toga u Indiji 3.500 do 3.700 plus 332 u zološkim vrtovima, 300 do 440 u Bangladešu, 150 do 220 u Nepalu, 50 do 140 u Butanu, i 30 do 35 u Kini.
bengáli tigris
A bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó tigris (Panthera tigris) egy alfaja.
Teste sokkal hosszabb, mint az oroszláné, nyújtottabb és hajlékonyabb. A kifejlett nőstény 2,4–2,65 méter, a hím 2,7–3,1 méter hosszú (ebből a farok 85–110 centiméter), a nőstény súlya 100–160 kilogramm, a hímé 180–258 kg. Szőrzetének alapszíne fénylő narancsvörös, hasa többnyire fehér. Viszonylag széles, fekete csíkjai a fejétől egészen a farka végéig megtalálhatók.
A tigrisek közül kizárólag a bengáli tigrisnek fordulnak elő a természetben az eredeti színűtől eltérő színváltozatai. A manapság állatkertekben nagyon népszerű úgynevezett fehér tigrisek is egy szabadon befogott fehér színű hímtől származnak.
India középső és keleti részén, Bangladesben, Nepálban, Bhutánban és Mianmarban őshonos. Korábban Pakisztánban is előfordult, de onnan mára kiirtották. Legnagyobb ma élő populációja az India és Banglades területén levő Sundarbans mangroveerdőségben van, amely Földünk legnagyobb egybefüggő mangroveerdeje. Megóvása érdekében a vidék nemzeti parki státuszt kapott.
Életmódja
Ragadozó, kiszemelt zsákmányát általában a magas fűben, a legnagyobb csendben hátulról közelíti meg és annak hátára ugorva átharapja ütőereit. Többnyire nagyobb vagy közepes emlősöket zsákmányol. Fő zsákmányállatai: nilgau antilop, gaur, számbárszarvas, mocsári szarvas, pettyes szarvas, vaddisznó. Olykor a vízibivalyt is elejti. Mivel eléggé fáradékony, kitartó üldözésre alkalmatlan.
Szaporodása
A nőstények időszakosan ivarzanak, ami azt jelenti, hogy évente több termékeny időszakuk van. Az ivarzás rendszerint három napig tart, november és április között három-kilenc hetente ismétlődik. Ebben az időszakban sor kerülhet a megtermékenyítésre. A nőstény üvöltéssel és speciális szaganyaggal adja a hímek tudatára hogy tüzel. A hím figyeli a területén élő nőstények állapotát.
Egyszerre rendszerint 2–3 utódot hoz világra. A fiatal tigriskölykökre leselkedő legnagyobb veszély a kifejlett hímek támadása, mert megölik más hímek kölykeit, hogy a nőstény újra párzásra képes legyen.
Panthera tigris
The tiger (Panthera tigris) is the largest cat species, most recognisable for their pattern of dark vertical stripes on reddish-orange fur with a lighter underside. The species is classified in the genus Panthera with the lion, leopard, jaguar and snow leopard. Tigers once ranged widely across eastern Eurasia, from the Black Sea in the west, to the Indian Ocean in the south, and from Kolyma to Sumatra in the east.
Over the past 100 years, they have lost 93% of their historic range, and have been extirpated from Western and Central Asia, from the islands of Java and Bali, and from large areas of Southeast, Southern and Eastern Asia. Today, they range from the Siberian taiga to open grasslands and tropical mangrove swamps.
The remaining six tiger subspecies have been classified as endangered by the International Union for Conservation of Nature (IUCN). There are 11 recognised tiger subspecies. Two, the Trinil and Japanese tigers, became extinct in prehistoric times. The remaining subspecies all survived at least into the mid-20th century; three of these are also considered extinct.
Männliche Tiger
Männliche Tiger erreichen eine Schulterhöhe von knapp einem Meter. Die Weibchen sind etwas kleiner und wiegen meist 100 Kilogramm weniger als die Männchen.
Tiger haben das typische runde Katzengesicht mit den langen Schnurrhaaren über dem Maul. Nur der Bauch, die Innenseiten der Beine, der Backenbart und die Stellen rund um die Augen sind ganz weiß.
Tiger in tropischen Lebensräumen kennen keine bevorzugte Fortpflanzungszeit. Im Amurgebiet werden die meisten Jungtiere dagegen im Frühling geboren. Wenn das Weibchen paarungsbereit ist, setzt es vermehrt Duftmarken. Die Weibchen sind in Gefangenschaft etwa fünf Tage empfängnisbereit. In freier Wildbahn sind die Paare jedoch meist nur zwei Tage zusammen.Falls die Paarung nicht erfolgreich war, wird das Weibchen etwa einen Monat später erneut läufig. Nach erfolgreicher Paarung bringt das Weibchen nach einer Tragzeit von etwa 103 Tagen meist zwei bis fünf Junge zur Welt, wobei der Durchschnitt bei drei liegt. Die Jungen sind anfangs blind und hilflos und wiegen lediglich 785 bis 1610 g.
