Beloglavi sup
Beloglavi sup (lat. Gyps fulvus) je vrsta lešinara srednje veličin. Visine je od 95-110 cm, ima raspon krila od 230-265 cm. Prosečna težina iznosi između osam i devet kilograma, a pojedini primerci mogu dostići težinu i do jedanaest kilograma.
Osnovno perje je riđe braon, dok su letna pera mrka. Odrasle ptice se razlikuju po tome što imaju belu paperjastu kragnicu pri osnovi vrata, dok je kod mladih ona smeđa. Noge su snažne sa tupim kandžama koje se ne savijaju. Ptica dostiže zrelost sa 4-5 godina.
Naseljava suptropski klimatski pojas, oblast Mediterana, od Magreba sve do Himalaja. Severne granice naseobina su Kavkaz i Krim, dok su one južne Sahara, Arabijska pustinja i visoravan Dekan u Indiji.
Beloglavi sup gnezdi se u klisurama reka na strmim krečnjačkim stenama. Ženka snosi samo jedno jaje u periodu od kraja januara do početka aprila. Na jajetu leže na smenu oba roditelja od 52 do 57 dana. Mladunac posle tri meseca može da leti, ali je i dalje nesamostalan i zadržava se u blizini gnezda i roditelja do jedne godine starosti, kada počinje da luta sve do pune zrelosti.
fakó keselyu
A fakó keselyű (Gyps fulvus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó, rokonai közül nevében is megmutatkozó világos tollazatával kitűnő, nagy termetű, dögevő madár.
A fakó keselyűk hatalmas elterjedési területen fordulnak elő: a legmagasabb hegységek és a sűrű erdőségek kivételével Közép-Ázsiától és India északi részétől kezdve a Közel-Keleten át a Földközi-tenger medencéjéig számos helyen találkozhatunk vele. Európában a Pireneusi-félszigeten és a Balkánon gyakori, de északabbra (például a Cévennekben és a Kárpátokban) is előfordul. Alapvetően a középhegységi, melegebb éghajlatú régiókat kedveli.
A faj elnevezése onnan ered, hogy a kifejlett állatok tollazata világos árnyalatú. Alapvetően barna, kivéve a fekete farok- és evezőtollakat, illetve a szürkés-krémszínű gallért és a hasonló színű, nyakat és fejet sűrűn borító pehelytollakat. A szárnyaljon világosabb sáv fut végig az evezőtollak felett. A lábak alapvetően szürkék, a csőr pedig kékesszürke. A fiatal állat sötétebb színű, vörhenyes beütéssel, és gallérja is barna.
Griffon vulture
The griffon vulture (Gyps fulvus) is a large Old World vulture in the bird of prey family Accipitridae. It is also known as the Eurasian griffon. It is not to be confused with a different species, Rüppell's griffon vulture (Gyps rueppellii). Like other vultures, it is a scavenger, feeding mostly from carcasses of dead animals which it finds by soaring over open areas, often moving in flocks. It establishes nesting colonies in cliffs that are undisturbed by humans while coverage of open areas and availability of dead animals within dozens of kilometres of these cliffs is high. It grunts and hisses at roosts or when feeding on carrion.
Gänsegeier
Die majestätischen Gänsegeier sind heute bei uns nur noch selten zu sehen. Man kann sie höchstens noch als Sommergäste in den Ostalpen entdecken. Gänsegeier gehören zur Familie der Habichtartigen. Sie sind mächtige Greifvögel und werden bis zu einem Meter lang. Sie haben eine Flügelspannweite von etwa 250 Zentimeter und wiegen zwischen 6,2 und 8,5 Kilogramm. Damit sind sie größer als ein Adler. Männchen und Weibchen sehen bei den Gänsegeiern gleich aus. Typisch ist wie bei allen Geiern der nackte Hals, der relativ lang und gänseartig ist daher kommt auch der Name Gänsegeier.
